Thursday, August 12, 2010

motivation // motiváció

I've received this lovely picture a few days ago and it made me so happy. This is the best reason to make illustrations if I see I can communicate with children and they can use and enjoy the pictures.

Nemrégiben kaptam ezt a gyönyörűszép fotót és azóta sem tudok betelni vele. Ez a legegyértelműbb oka annak, hogy miért nagyon jó rajzolni, amikor látom, hogy sikerül a gyerekekkel kapcsolatba kerülni, és tudják használni és élvezik a könyveket.

Tuesday, August 03, 2010

Bear brothers // Medve tesók

"És azt játszottam: én vagyok
Egy másik medve, a bátyám.
Így teltek-múltak a napok, a hetek,
És sok mindent csináltam,
Mert azt hittem, megnőhetek
A bátyám nyomdokában.
Követtem őt mindenhova,
Ott cammogott előttem.
De nem nőtt meg a nyomdoka,
Így aztán én se nőttem."

Wednesday, July 14, 2010

Too Small Bears //Túl apró mackók


Panaszkodnak a mackók


Panaszkodnak a mackók,
Hogy továbbra is aprók.
A nagyítóüvegek
Alig segítenek
– És nehezíti a dolgot,
Hogy nagyon nehezek.
„S ha felemeljük valahára,
Nincs, ki beüljön alája.”
Én erre csak annyit mondok:
„Ha én ilyen apró volnék,
Biztos, hogy mást panaszolnék.
Kisebb akarnék lenni,
S nem tudnék összemenni.”

Tuesday, July 13, 2010

Monday, July 12, 2010

Telly bears // Tévémacik

MÉG TÖBBET!

Medvéink tévét néznek.

Karszékből nézik karban:
Hogy húzzák a zenészek
A medvezenekarban;
Másodhegedűkre dűlnek
És másodhegedülnek.
S bár ők oly csendben ülnek,
S bár itt övék a főhely,
Magukban többre törnek,
S azt mondják: „Ennyi erővel
Ott is lehetne ülni
És másodhegedülni.”

Thursday, June 24, 2010

Cipelők Cicák, Maszat és Wan Wan a Wampon

You can find few books with my illustrations, limited edition prints, postcards and giftcards at wamp - the Hungarian design market on this Sunday. Everyone is welcome there!

Hirtelen és különleges módon úgy alakult, hogy vasárnap a wampra látogatnak a Cipelő Cicák, Maszat és a legújabb barátunk Wan-Wan könyv formában. Ezen kívűl kis mennyiségben a szokott kínálat: számozott nyomatok, képeslapok és ajándékkísérők várnak nagyon nagy szeretettel minden arrajáró érdeklődőt.

Friday, June 11, 2010

A certain Small Bear // Egy bizonyos Alacsony Maci

Tandori Dezső:
Egy bizonyos Alacsony Maci

Él egy bizonyos Alacsony Maci,
Milyen alacsony, senki se látta.
Ezért hát senki nem is hiszi,
Hogy én vagyok a barátja.
Holott ez így van bármikor!
Ha a Vásárban járkálunk,
A Kedvezményes Téli Szatyor
Nem nálam van, hanem nálunk.
S az ismerőseink! Vakok?
Miért nem veszik észre,
Hogy valakivel már vagyok?
Mind örökké beszélne.
Ha ezen idegeskedem,
Alacsony mindig nyugtat:
„Te nem szivesen jönnél velem
Ahol csak rólam tudnak?
De ha úgy érzed: rajzolj képet,
Álljunk ott egymás mellett:
Én, ahogy épp képzellek Téged,
És Te, ahogy én képzellek.”
Hát… ezt még csak elképzelem;
De hogy ő engem hogy képzel?…
Így – alacsonyan és hirtelen –
Adós maradok a képpel.
/forrás: itt/

Wednesday, May 19, 2010

Jogging Bears // Kocogó medvék

Helyes Mozgalom

A mackók is kocognak,
S így egy-kettőre lefogynak,
Mert Csonti, mire hazaérnek,
Eleszi előlük a mézet.
Gyomor korog, szem-orr kopog…
…Legközelebb Csonti is kocog!
/TANDORI DEZSŐ/

Friday, May 14, 2010

Undibundi and the Sunshine // Undibundi és a napsütés

Undibundi was getting angry at the pouring rain.
She drew a beautiful sunshine for herself.
She was very busy to admiring it all day and did not notice that outside the rain was stopped and the sun come out again.

Undibundi megharagudott a folyamatosan zuhogó esőre.
Rajzolt magának egy saját csodaszép napsütést.
Egésznap abban gyönyörködött, észre sem vette, hogy közben odakint is elállt az eső és kisütött a Nap.

Wednesday, May 12, 2010

Undibundi and the Rain // Undibundi és az eső

Undibundi was getting angry at the clouds because they were hiding the sun as they were walking around on the sky. The clouds became very sad that they made someone upset so they started to cry.
Poor Undibundi, it was a huge mistake to get angry...
/Thanks for Eszter Bakos for the correction of the English text/


Undibundi megharagudott a felhőkre, hogy állandóan eltakarják a Napot, ahogy összevissza járkálnak az égen.
A felhők azonnal sírásba kezdtek, annyira rosszul esett nekik, hogy haragszik rájuk valaki.
Szegény Undibundi, kár volt megharagudnia a felhőkre...